A macsk�k sz�ma csak n� �s n�, sok helyen m�r a rokonokn�l, ismer�s�kn�l, bar�tokn�l is minden hely elkelt egy �j kiscicus sz�m�ra. A macskatart�s lehet, hogy m�r nem okoz �r�met, mert m�r rengeteg macska „l�g a nyakunkon”. Min�l t�bb macsk�nk van, ann�l lehetetlenebbnek t�nik a gondoz�suk. Persze, am�g a cicusok m�g ici-pici kiscic�k, ellen�llhatatlanok, �s m�g az anyjuk eteti �ket… Olyan emberek is vannak, akik elv�llaltak egy (n�st�ny) macsk�t, azt�n miut�n tov�bbi cic�k sorozata sz�letik a kicsiket agyoncsapja, vagy kirakja. E k�t dolog tisztess�gtelen, mert ha m�r megsz�letett a cicus, �lnie k�ne… Ha kirakj�k, �s esetleg t�l�li a 100% „szabad” �let megpr�b�ltat�sait, �szt�nszer�en vad�szni kezdenek. Zs�km�nyaik ilyenkor, ha lakott ter�leten k�borol az �llat, akkor elejt kisebb h�zi�llatokat (pl. baromfik) Az erd�be, mez�re elk�borol� macska k�rt tehet az adott ter�let �llataiban (elfogja a madarakat, kiseml�s�ket stb.) Jobbik esetben egy (tisztess�ges) menhelyre keverednek, vagy valaki m�s befogadja �ket. Egy felel�ss�gteljes gazdi gondol a sz�let�sszab�lyoz�sra is. Ennek t�bb m�dja van: - Hormonokat adnak be az �llatnak injekci� vagy tabletta form�j�ban. Ez hat�sos, de nem v�gleges megold�s, mivel ism�telni kell, �s r�ad�sul id�vel �rtalmas is lehet. Steriliz�ci�: Ilyenkor a petevezet�ket k�tik el, de ez nem teljesen biztons�gos. Ha csak a m�het t�vol�tj�k el, akkor a vemhess�gt�l �vva van a macska, de a t�zel�s jellegzetess�gei megmaradnak. - A kasztr�l�s az ide�lis megold�s.  Ilyenkor a kand�rokn�l a her�ket, a n�st�nyekn�l a m�het �s a petef�szket t�vol�tj�k el.  Hormon�lis v�ltoz�sok t�rt�nnek: Az �llat szel�debb lesz, nem csavarog, a p�rz�s elmarad, a kand�rok nem jel�lik meg v�lad�kukkal a ter�let�ket.