Sz�npomp�s cica
Csak 1955-ben ismert�k el a bicolort �n�ll� fajtak�nt, s az eltelt �vtizedek alatt t�bb �rdekes �s sz�p sz�nv�ltozatot (k�k-feh�r, fekete-feh�r, kr�m-feh�r, v�r�s-feh�r) siker�lt kialak�tani. Ez egy�bk�nt m�r csak az�rt is jelent�s teny�szt�i teljes�tm�ny, mert a standardel��r�sok nagyon szigor�ak: megk�vetelik, hogy a bicolor sz�nfoltjai vil�gosan elhat�roltak, egyenletesek �s ar�nyosan elosztottak legyenek.

Teny�szt�i k�r�ben az a mond�s j�rja: ahhoz, hogy a kiscic�k k�z�tt tekn�ctarka is legyen, t�bb szerencs�re van sz�ks�g, mint szak�rtelemre! S ebben van n�mi igazs�g, hiszen - saj�tos m�don - a tekn�ctark�k szinte kiz�r�lag n�st�nyek. Kand�rok csak nagy ritk�n sz�letnek - �s akkor is majdnem mindig sterilek, azaz nem sz�rmazhatnak t�l�k ut�dok. "Hivatalos" sz�ne a fekete, a kr�m �s a v�r�s kever�ke. Sz�rzet�ben ezek a sz�nek j�l elk�l�n�lnek egym�st�l; minden �sszef�gg� sz�nben megjelen� folt hib�nak sz�m�t. A tekn�ctarka perzsa kellemes, engedelmes, �rtelmes j�sz�g. J�, de szigor� anya. A kiscic�k sz�n�t -mint m�r utaltunk r� - lehetetlen el�re megj�solni: kr�m-, fekete, v�r�s vagy cirmos sz�n�ek egyar�nt lehetnek az alomban.

Tekn�ctarka �s -feh�r. Hasonl� a tekn�ctark�hoz, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a fekete, a kr�m- �s a v�r�s sz�nen k�v�l a feh�r is megtal�lhat� gy�ny�r�, tarka bund�j�n. Az eml�tett - feh�rrel tark�tott - sz�nek k�penyszer�en bor�tj�k a test�t. A t�l sok feh�r sz�n nem k�v�natos, de meg kell jelennie a cica pof�csk�j�n, a l�bain �s a mellkas�n. 

A cs�kos, pettyes vagy gy�r�s mint�k hib�nak sz�m�tanak. Ak�rcsak a tekn�ctarka macsk�n�l, ezekn�l a cic�kn�l sem lehet sz� tudom�nyos alapokon folytatott teny�szt�sr�l; lehetetlen el�re megj�solni, milyenek lesznek a k�lyk�k. Mindig kellemes meglepet�s, ha tekn�ctarka- �s -feh�r sz�n� is van k�z�tt�k! A kand�rok enn�l a fajt�n�l is majdnem mindig sterilek.

Ez�st cirmos perzsa. Pazar l�tv�ny a sz�nez�st alapsz�rt�l j�l el�t�, s�r� fekete mint�zat� ez�st cirmos. Sajnos manaps�g ebb�l a fajt�b�l mind�ssze k�t-h�rom p�ld�ny l�that� a nagyobb nemzetk�zi ki�ll�t�sokon. Sokak szerint az�rt, mert a teny�szt�k nagyon felkapt�k a csincsill�t, m�gpedig az ez�st cirmos rov�s�ra. 

A csincsilla mellesleg �ll�t�lag az ez�st cirmost�l sz�rmazik, ezt azonban mindm�ig nem siker�lt egy�rtelm�en bebizony�tani. Enn�l a fajt�n�l a legnagyobb hiba tal�n az, ha az alapsz�n a megk�vetelt sz�nez�st helyett cs�kos vagy sz�rke, tov�bb� ha a mint�k nem el�gg� s�t�tek �s el�t�k. A val�di cirmos minta vil�gosan l�that�, �s sohasem fut egym�sba. N�h�ny t�l szigor� teny�szt�nek egy�b-k�nt az a v�lem�nye, hogy a fajta akkor kezdett hanyatlani, ami-kor a mogyor�sz�n� szem mellett a z�ldet is elfogadt�k, tudniillik a jelenlegi le�r�sban m�r "mogyor� vagy z�ld" szerepel, �s ez "laz�t" a szigor� fajtak�vetelm�nyeken.

Barna cirmos. Nem k�nny� a teny�szt� feladata, ha megfelel� sz�n� �s mint�zat�, hossz� sz�r� barna cirmost akar kialak�tani. A szakirodalom szerint 1939-ig n�h�ny ilyen kiv�telesen sz�p p�ld�ny �lt Angli�ban, a h�bor� ut�n azonban a fajta er�sen megritkult, k�l�n�sen a kiv�l� egyedek sz�ma zuhant a m�lypontra. 

Napjainkban a barna cirmos "m�sodvir�gz�s�nak" lehet�nk tan�i, b�r a sz�ne m�g nem �rte el a h�bor� el�tti "gazdag homok-sz�n" �rnyalatot. J�llehet ezt a cic�t barna cirmosnak nevezik, a sz�ne ink�bb homoksz�n�, jellegzetes s�r� fekete mint�zattal, amely a h�tr�l kiindulva a test alatt folytat�dik, �s a hason egyes�l (ez az �gynevezett "pillang�-minta"). A barna cirmos feje keskenyebb �s hosszabb, mint a t�bbi hossz� sz�r� fajt��. F�lei magasan a fejtet�n helyezkednek el. Szeme nagy, t�gra ny�lt, mogyor�- vagy r�zsz�n�