Az Egyes�lt �llamokban 1979-ben fogadt�k el �n�ll� fajtak�nt, Eur�p�ban pedig 1982-ben. Ha nem tekintj�k a hossz� sz�rt, akkor a szom�li ugyan�gy n�z ki, mint az abesszin. Selymes, gazdagon cs�kozott bund�ja van. Szemei vagy s�t�t borosty�nsz�n�ek, vagy z�ldek. Leggyakoribb a vadsz�n� szom�li, alapsz�ne a narancsosbarna fekete cs�kokkal. Orrt�kre fekete keretben t�glav�r�s, talpp�rn�i feket�k vagy barn�k. A szom�li �l�nk, kedves, alkalmazkod�, j�t�kos, hangja finom �s l�gy.
V�r�sess�rga szom�li
 A sz�rzet alapsz�ne r�zv�r�s, ezen csokol�d�sz�n� cs�kok vannak. Az orrt�k�r v�r�s, a talpp�rn�k r�zsasz�n�ek. A szom�li macska �ltal�ban 3-4 k�lyk�t ellik, a kiscic�k eg�sz test�k�n sz�rk�t�l a feket�ig terjed� �rny�kolts�ggal sz�letnek. Homlokukon, nyakukon �s h�tukon a sz�rzet k�r�lbel�l egy h�napos korukig hull�mos, a 15. h�t k�r�l kezd vil�gosodni, a v�gleges sz�rsz�n k�t�ves kor�ra alakul ki. Sz�rzete nem ig�nyel k�l�n�sebb gondoskod�st, j�l f�s�lhet�. Az�rt, hogy megmaradjon a cs�kozotts�g, j� hat�s�, ha csipetnyi �r�lt, �des pirospaprik�t tesz�nk az �tel�be.