A bolh�k a macsk�k legjelentõsebb k�lsõ �lõsk�dõi, alig van olyan macska, amely ne tal�lkozott volna ezekkel az apr�, v�rsz�v� rovarokkal. A bolh�knak csak a kifejlett egyedei parazit�k, ezek csak idõszakosan tart�zkodnak a gazd�n, �let�k nagyobbik r�sz�t a k�rnyezetben t�ltik. A bolh�k mint k�ztigazd�k vagy k�rokoz�k vektorai is jelentõsek. ezeknek az �zeltl�b�aknak a gazdafajlagoss�ga nem szoros, a macsk�knak m�gis megvan a maguk jellegzetes bolh�ja, a macskabolha (Ctenocephalides felis). Ezek s�t�tbarna, n�h�ny millim�teres, sz�rnyatlan rovarok. Test�k jellegzetess�ge a sz�r�-sz�v� sz�jszerv, a f�sûszervek �s az ugr�l�bak. Kedvezõ felt�telek mellett a fejlõd�si idej�k 1-2 h�nap. A gazd�n vagy azok k�rnyezet�ben rakj�k le a megterm�keny�tett nõst�nyek a pet�iket, ezek a talajra hullanak, belõl�k l�rv�k kelnek ki. A l�rv�k k�tszer vedlenek, majd beb�z�dnak, v�g�l kifejlett egyedekk� fejlõdnek. A kifejlett bolh�k a m�szk�l�sukkal �s v�rsz�v�sukkal nyugtalan�tj�k a gazda�llatot, v�rsz�v�s ut�n kis gyullad�sos duzzanat alakul ki a bõr�n. A legjelentõsebb k�rt�tel�k a bolhaekc�ma. V�rsz�v�skor ugyanis a bolhany�llal feh�rje jellegû anyagok jutnak a gazd�ba, amelyek a bõr alkot�elemeihez kapcsol�dva allergiz�lj�k a szervezetet. A m�r allergiz�l�dott �llatokban �jabb bolhacs�p�s k�vetkezt�ben r�vid idõ alatt kialakulhatnak a jellegzetes t�netek. Macsk�ban ez saj�tos form�ban jelentkezik, az �llat fej�n, nyak�n, h�t�n, gerinc ment�n, combokon bõrgyullad�s alakul ki, majd ezeken a helyeken bõrp�r, v�g�l p�rk�k keletkeznek. Az �llatok gyakrabban mosakodnak, ritk�n szõrhull�s �s vakar�dz�s is megfigyelhetõ. Nagyon jelentõs k�rt�tele m�g a macskabolh�nak az is, hogy az uborkamagk�pû galandf�reg (Dipylidium caninum) k�ztigazd�ja. A bolhal�rv�k �ltal felvett galandf�reg-pet�kbõl a bolh�k fejlõd�s�vel egyidejûleg alakulnak ki a galandf�rgeg-l�rv�k, a macsk�k ezekkel a bolh�k sz�tr�g�sa sor�n fertõz�dnek. Ezenk�v�l a bolh�k m�g sz�mos v�rusos �s bakt�riumos betegs�g mechanikus hordoz�i is. A bolh�k elleni v�dekez�s csak akkor lehet eredm�nyes, ha a lak�sban, udvarban tartott valamennyi �llaton egyszerre t�rt�nik. Erre sz�mos, k�l�nf�le m�don hat� k�sz�tm�ny �ll rendelkez�s�nkre (pl. f�rdet�s, lemos�s, poroz�s, permetez�s, sz�jon �t adott szuszpenzi�, nyak�rvek, r�cs�ppent�ssel alkalmazott k�sz�tm�nyek, stb.). Az �llatok k�rnyezet�ben, k�l�n�sen az alv�helyeiken porsz�v�z�ssal, az ott tal�lhat� rongyok, szõnyegek kimos�s�val, a padl� �s a parketta fels�rol�s�val egy�tt kell a bolhaellenes k�sz�tm�nyeinket alkalmazni. A kullancsok a szabadba kij�r� macsk�k eset�ben jelentõsek. A kifejlett kullancsok testt�mege a v�rsz�v�s sor�n az eredeti 2OO-szoros�ra is n�vekedhet. A gazdaszervezeten v�rt sz�vott, �s ebben az idõben megterm�keny�tett nõst�nyek a talajra hullva n�h�ny nap alatt csoportokba t�bb ezer pet�t raknak. A pet�kbõl kialakul� l�rv�k erdei �llatok t�pl�lkoznak, a belõl�k kialakult nymph�k r�gcs�l�kon, erdei vadakon sz�vnak v�rt, majd ezeket n�h�ny nap m�lva elhagyva a k�rnyezetben kifejlett egyedekk� v�lnak. Ezek a kifejlett kullancsok kereshetik fel a szabadba kimer�szkedõ macsk�kat v�rsz�v�s c�lj�b�l. Azonban a kullancsok legnagyobb jelentõs�ge abb�l ad�dik, hogy sz�mos �llati �s emberi betegs�g k�rokoz�j�nak fenntart�i �s terjesztõi. Az Ixodes ricinus kullancsfaj a leggyakoribb terjesztõje a Borrelia burgdorferi bakt�rium �ltal okozott Lyme-k�rnak, amely elsõsorban az ember kullancsok k�zvet�tette fertõzõ betegs�ge, de a k�rokoz� ir�nt a macska �s a kutya is fog�kony. A fertõz�tt kullancs sz�r�s�t k�vetõen a macska bõr�n a sz�r�st k�vetõ n�h�ny nap eltelt�vel k�r alak� bõrp�r k�pzõdik, amely napok m�lva n�vekszik, a sz�r�si ponthoz legk�zelebbi nyirokcsom�k pedig megduzzadnak. A macska l�zas, �tv�gytalan, b�gyadt, de a t�netek nem jellemzõek. Ezut�n n�h�ny h�t vagy h�nap m�lva a bel�zasod� betegnek �ltal�nos t�netei lesznek, pl. h�nyinger, b�gyadts�g, testszerte a nyirokcsom�k megnagyobbod�sa, szõrhull�s. Az egyes szervekben is kialakulhatnak elv�ltoz�sok, pl. sz�v-, ideg-, izom- �s sok�z�leti gyullad�s. A kullancsok ellen v�dekezhet�nk sz�mos gy�gyszerform�val (pl. lemos�s, f�rdet�s, kullancsriaszt� nyak�rvek, permetez�s, r�cs�ppent�ssel alkalmazott k�sz�tm�nyek, stb.).